Vörösmarty Mihály elemzések

A témát Gyergyai (Gergei) Albert XVII. századi széphistóriájából vette (Árgyilus királyfi és Tündér Szép Ilona alakja). Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátéka hatott Vörösmartyra – elsősorban abban, hogy ugyanazon problémát különböző szinteken exponálja – valamint a népmesék vándormotívuma

Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság.

Gondolatok a könyvtárban - A Guttenberg-albumba, Keserű pohár, A merengőhöz, Szép Ilonka, A vén cigány, Csongor és Tünde, Eposzokból, Zalán futása, Tündérvölgy

A XIX. század fordulóján született a magyar reformkorszak egyik legkiválóbb lírai költője, a magyar romantika megteremtője és legnagyobb képviselője. Méltó helye olyan kimagasló kortársak között van mint Arany, Petőfi, vagy világviszonylatban Byron, Lamartine, Victor Hugo, Mickiewicz, stb.

Hogyan értelmezhetjük ezt a látványos színpadi hatást, azaz egy olyan vizuális trükköt, amely Vörösmartynak több kényelmetlenséget okozott, mint dicsőséget? Vajon miért ítélte el saját színpadi megoldását maga is? Ez valóban csak „olcsó lelemény", „szegény ötlet", „nyomorú varázs" lenne, „mely egyszeri látás után elenyészik"?[1] És valóban csak egy jó színpadi megoldás lenne?

Vörösmartyt már pályája legelején foglalkoztatta a Toldi-történet, melyet Aranyhoz hasonlóan ő is Ilosvai Selymes Péter históriájából ismert.

A Szép Ilonka közvetlen forrásaira és gazdag utóéletére már többen rámutattak, de senki sem tette fel tudtunk szerint azt a kérdést, hogy lehet-e allegorikus értelme ennek az első látásra teljesen érthető, szerelmi történetnek.

Rövid, frappáns idézetek könyvekből, versekből, filmekből, nyelv és téma szerint rendezve, szerelmes, baráti, ünnepi és egyéb témákban.